Elvégre te is tartozol Istennek egy halállal…

Elvégre te is

tartozol Istennek

egy halállal

Nizase Nae megsebzett torkán apró vércsík csordul lefelé, amit nem csak Kayne Westerburg és Warwick Leininger követnek árgus szemekkel, de a Perem szörnye is. És ahogy a vörös vér elapad, helyette zöld kezd csepegni. Zöld és arany.
Ezek a cseppek pedig nem apadtak, egyre élénkebben és erőteljesebben csorogtak elő a lány sebéből, folyva le a földre a talpánál, aztán emelkedtek meg, mint egy cseppkő. Tüskés, éles, a maga nemében gyönyörű kristálya annak, ami Gaia maga, míg a látszat-alak, a Nizase arcú jelenés lassan halványodni és homályosodni kezdett.
– Ehol a sok nemes hős. Válasszatok hát akkor. Amelyikőtök hamarabb ontja a saját vérét az enyémen, az magával visz. De csak az tegye, aki tudja, mi az ára.
A mondat vége már olyan nehezen érthető, mintha ezernyi visszhangon át jutna csak el az emberi fülekhez, de a jelentése mégis ott rezeg.