Lidércföldek

Mélységek és magasságok, kietlen, árnyas domboldalak. Ha hideg borzongás fut rajtad végig, kiver a veríték és hatalmas, sötét tornyok komor sziluettjét látod, lidércföldre értél.

Egyes törzsek jobban kedvelik a sziklákra épített, sötét és dísztelen tornyokat. A magasba nyúló, karcsú ívek gótikáját. Némelyek a zord kastélyok hívei, míg mások barlangok mélységébe építettek lefelé ívelő, hosszú lejáratokat, melyek sziklás, tömlöcökre emlékeztető, mégis kastélyosan elegáns lakóhelyet alkotnak.

A vidék

Igaz rájuk, hogy nem kedvelik a sík egyhangúságot, a sziklás, völgyes vidékek elkötelezett hívei, valamint a szürke kövek hűvösét részesítik előnyben.  Lidércföldeken hideg, hegyi szelek járnak és a napot is ritkán látni. Színekben szegényes, kopár, a fekete és szürke színek dominanciája töretlen.

A kopár sziklákat néhol megtöri néhány elszáradt bokor, vagy lomb nélküli, ágas bogas fa kacsintgat az út menti vándorra.
A tornyonyokból felszálló füst, hideg, északi levegő rideg, kellemetlen érzést kelt az erre kószálóban.
Kietlen és száraz környezetet találni errefelé, sziklakiugrások, repedezett földutak mentén vezet az erre vándorló útja, ha valaki van olyan bátor, vagy botor, hogy errefelé tévedjen, a groteszk legendáknak ugyanis van alapja, néhányan valóban örökre vendégek maradtak a lidércvidékeken.
A sziklaplaccokat leginkább néhány durva moha, fenyő, vagy gombaféle töri meg, de ez utóbbi inkább a barlangok sötétjében terem.




Kastélyok közötti vonatmegállók

Egyik lidérckastélytól a másikig jellemzően sokat kell gyalogolni, hiszen az egyes törzsek ízlése és építkezési szokása olyannyira különbözik, hogy megköveteli a saját területeket. Közös pont, hogy egy lidérctorony általában rendelkezik tömlöcökkel, ahol elzárva tartják szolgáikat.

Vonat azonban errefelé is vezet, így sokan ezt használják. Egy fekete, letisztult gőzös, sötét kárpittal és borvörös bársonyfüggönyökkel az egész vidéket bejárja.  Kietlen, sötét megállói gyakran elhagyatott földutak mellett vezetnek, ahová csak egy-egy lámpaoszlop épült, aminek sötét, magányos pad nyújt társaságot.



Építkezés a föld mélyére

A barlangok és bányák lidérc populációja különösen misztikus. Lépcsők és csillék kiépítésével, kőfalba faragott otthonokkal rendeztek be néhány közösségi teret a föld alatt, ilyen szimbólumokkal tarkított kőtereket azonban találni a felszínen is. Ha lehet hinni a legendáknak, nyilvános véráldozatok és mágikus szertartások színhelye, főleg mert néhol fel-felbukkan egy középre épített kőpad.




Temetők, kúriák

Kiemelt helyet kapnak a lidérctemetők, amelyek impozáns kőépítményeik és síremlékeik miatt is érdekesek (hiszen a lidércek nem élnek annyira sokáig, így elég népes halott populációval rendelkeznek)
Találunk völgyes családi kriptákat, hiszen állítólag a magukra valamit adó lidércklánok saját otthonuk mellé temetkeznek.

Gyakori vendégek a városokban, ha ugyanis venni szeretnének valamit, kénytelenek ellátogatni a környező településekre, lidércföldeken csak elvétve találhatóak kiskereskedések.
Úgy mint elixíres, méregkeverő sötét, sziklakiugrásban, akinél a lidérc alkalomadtán friss vért is szerezhet, avagy különféle családi vállalkozásokat működtetnek egy-egy kastélyban, toronyban, mint például szabóműhely, kesztyűkészítő, vagy dísztárgy kereskedéssel foglalkozó klánok és hogy az illegális termékeket ne is említsem, hiszen ezeknek csupán a lidércképzelet szab határt.