Tybalt Morphsturm

Tybalt Morphsturm / Zvarda

Ember -  Orea Zabáló - Estrance Egyetemi Docens: Mérnök Műszerész, Gloriosum Humanum tagja  - 34 - Matt Smith

-----------------:O:-----------------

Már kisgyerekként elvárás volt a családjában, hogy az öltözködése mindig makulátlan, és tökéletes legyen. Igaz már akkor is Inas öltöztette, de ez semmit sem von le az értékből.  Az ing alatt szigorúan élére vasalt trikót visel, s csak olyan inget vesz fel, amit felöltözés előtt frissen vasaltak ki. Az ing elengedhetetlen kelléke a nyakkendő, amit szigorúan ő maga köt meg. A bársony mellény zsebébe mindig kerül egy „zsebóra” lánccal. Mióta megalkotta az Aletiometert azóta óra helyett azt viseli. A zakóját ugyan munkában leveszi, de akkor is gondosan vállfára, nehogy összegyűrődjön. A nadrágja is minden reggel tökéletesen élére vasalt. A cipőjét is minden este az Inas kipucolja neki, hogy reggelre tökéletes legyen. Bárki, aki meglátja, biztos benne, hogy egy nagyon pedáns emberrel van dolga, aki nem az utcán nőtt fel, hanem az ezüstkanalak világában a legjobb neveltetésben részesült, s a legjobb iskolákat járta ki. Nincs erőteljes felépítése, hiszen maximum az egyetem klubban boxolt, igaz, hogy még a mai napig is vív az egyetem termeiben, de éles helyzetben soha nem kellet használni, de bárki, aki verekedett az megállapítja róla, hogy nem egy harcias férfi. Jobb oldalon a bordái között 3 db vágott nyílt sebszerszerű torzulás látható. Így amióta az megjelent az inas nélkül veszi magára a trikóját.




Tybalt
Tybalt világéletében kíváncsi ember volt, aki tudni akarta miként működnek a gépezetek Miért rozsdásodik a vas? Miért nem törik el a gumi? Miért a nap fénye tölti fel az Orea-t? A kíváncsisága sokszor át lépi a jó illem határait, s olykor a becsületesség határait is. Amikor 14 évesen felvették az egyetemre, akkor sokszor okozott borsot a professzorok orra alá, mert soha nem fogadta el azt a választ, hogy evvel még ne foglalkozzon. Ha ilyen választ kapott, akkor egyszerűen beköltözött a könyvtárba, s addig olvasott át akár több tucat könyvet, amíg meg nem lelte a választ. A sok sok kihagyott estély, bál, tivornya meghozta a gyümölcsét, hiszen 22 évesen kapta meg az első doktori címét, amely a gravitációs tojás feltalálásáért kapott meg. 27 évesen kapta meg a második doktori fokozatát, amiért az Aletiometert megalkotta. S ez nyitotta meg számára az utat az egyetem alatt meghúzódó titkos társasághoz. A Gloriosum Humanum nem mást célt tűzött ki maga elé, mint a tökéletes ember-állat hibridet akarják összerakni.  Ugyan nem ért a gének módosításához, de a társaság hálás a gépezeteken végzett áldásos munkájáért. Nagyon sokan erkölcsileg bűnösnek mondaná, hogy embereken kísérletezzenek, vagy hogy a szigorú törvény tiltás ellenére hibrideket hozzanak létre. De Tybalt számára ez csak izgalmas kihívás a megnem értett tudományok területén.  31 évesen elutasították a harmadik doktori fokozatát, mivel a tudományos értekezlete a vádak szerint nem az ő munkája, hanem másé. Nem állt ki megvédeni, hanem helyette egy új tudományos kutatásba kezdett, amiért 4 ével később már meg is kapta a harmadik doktori fokozatát. Soha nem harcolt, ha nem fogadták el azt, amit tudományosan alá támasztott. Feleslegesnek érezte azt megmagyarázni, amit már leírt. Mindig is kerülte az olyan konfliktusokat, ahol logikával, és józan ésszel nem lehet nem lehet megvívni. A második doktorija után a városban ünnepelt, ahol két alak késsel követelte tőle a pénzét. Megpróbálta felhívni az alakok figyelmét, hogy evvel bűnt követnek el, s hogy a rendőrség hamar el fogja őket kapni, mert ő megjegyzi őket. Így hát nem csak kirabolták, de jól össze is verték.
A diákok nagy része nem szereti őt, mivel nem hajlandó olyan alapvető dolgokat elmagyarázni, amiket szerinte a másiknak már tudnia kellene.

Zverda
Míg Tybalt kerüli a konfliktust, és a harcot, addig Zverda megvédi Tybaltot az olyan veszélyektől, amelyek szerinte Tybalt nem képes elhárítani. Így volt ez akkor is, amikor az idős Walton Professzor el kezdte feszegetni, hogy hova tűnt az orea készlet egy része? Ugyan Walton nem vádolt meg senkit, és csak barátilag említette meg egy tea mellet Tybaltnak, de Zverda este meglátogatta az idős proffot, amig Tybalt aludt. Az utcai suhanc se gondolta volna, hogy 7 évvel azután, hogy kirabolták Tybaltot az felismeri felismeri az utcán. Tybalt ugyan nem említette senkinek, de Zverda érezte a félelmét. Legalább 4 éjszakán keresztül járta a környéket mire újra megpillantotta. Következő alkalommal amikor Tybalt aludt, akkor a kis semmirekellő megtanulta örökre, hogy nem jó emberrel húztak ujjat anno. Múlt héten pedig azt a szerencsétlen vadász került Zverda célkeresztjébe, aki pár hete összeveszett Tybalt-al, vagyis csak szemen köpte, amikor az kritizálni merte a feketepiaci áruk minőségét, amit a GH-nak hozott a kísérletekhez hozott. Mára már az sem beszél senkivel sem… Sokan még az ellenfeleiknek sem kívánnak olyan halált, mint amit az kapott…




Különleges képessége (Zverda):
Orea zabálóként rendelkezik mágikus képességekkel, de mindig az elfogyasztott orea-tól függ, írányítani se nagyon tudja, hanem ösztönösen használja.

Speciális felszerelés (Tybalt)

Tömegközéppontáthelyező Tojás - Gravitációs Tojás
Tybalt első igazi találmánya. Egy tyúktojásnál alig nagyobb fémszerkezet, amely maga körül képes befolyásolni egy kicsit a gravitációt. Az első verzió 1 méteren belül képes volt 1 kg tömeget kitaszítani maga körül, vagy éppen magához vonzani. Ez avval is járt, hogy ha a tojás taszította a dolgokat, akkor nehezebb volt odanyúlni hozzá. Az évek során egyre több fejlesztésen esett át ez a kis szerkezet, így ma már akár 137,8 kg-ot képes taszítani, vagy vonzani. Ahogy nőtt az erőtér egyre több szabályzó került bele, így már tudja szabályozni azt is, hogy aktiválás után mennyi perccel kezdje el az erőteret, vagy mennyi idő után kapcsolja ki. Mára már sikerült szabályozni azt is, hogy milyen gyorsan nőjön az erőtér, mert a kezdeti azonnal 1 méteres hatósugárral egy csúnya gránátként funkcionált, s nem emelő szerkezetként, amire Tybalt szereti használni. Valami megmagyarázhatatlan oknál fogva ezt a 137,8 kg-os határt nem képes sehogy sem tovább növelni, ahogy a hatósugár növelésére tett kísérletek is csak elenyésző eredményt hoztak. Hiszen most is csak 1,02 m a hatósugár.  A másik érthetetlen dolog még Tybalt számára, hogy hiába van a gömbnek taszító hatása, a tojást nem lehet elmozdítani a helyérő még több száz kilóval sem. A tojás erejének növelésével egy másik probléma is előkerült, hogy ha a tojás 100 kg tömegű taszítást generál, hogy felemeljen valamit, akkor igencsak nehéz oda menni szerelni, illetve ott maradni. Ezen a problémán még javában dolgozik Tybalt.

Aletiometer
Ez a különleges óra nem alkalmas az idő mutatására, helyette a hátlapját rá helyezve valamilyen élettelen dologra, akkor a nap sugarait összegyűjtve színképelemzés alapján megállapítja, hogy az adott három „összetevőből” melyik milyen százalékban szerepel benne. Az óra számlap felöli oldalán 3x17 elem jele található, s a három tárcsa beállításával állítható be az elemzés. Egy-egy teljes elemzéshez, nem ritka, hogy 5-10 mérés kell más-más összetevőkre, hogy végül Tybalt tudjon nyilatkozni. Egyszerűbb anyagoknál 1-2 elemzés is elég lehet. 1 – 1 vizsgálat párperc, és szükség van hozzá a napfényre. Közvetlen Orea mérésre nem alkalmas, de bizonyos kombinációk beállításával becsülhető, hogy van-e benne. A mennyisége nem.

Szabályzó berendezés:
A gravitációs tojás szabályozása komplikálta válásával szükségessé vált egy külső szabályzó egység, hogy ne csak a tojáson lehessen beállítani a szükséges paramétereket.  Ez viszonylag könnyen össze is jött, bár igaz, hogy maximum 4,17m es távolságon belül képes csak szabályozni vele a tojást. Ezt a szerkezetet egy alkarvédőbe építette bele, s amikor már sikerült a tojás szabályozása, akkor kezdett bele a valódi munkába, hogy az alkarvédő viselőjére ne hasson a tojás hatása. Sajnos ez még nem tökéletes, sőt eléggé kezdetleges is jelenleg, hiszen annyit sikerült elérnie, hogy az alkarvédő 11,37 kg-al módosítja a gömb hatását a viselőjén. Így a 100 kg-os taszítást csak 88,63 kg-osnak érez meg, amíg az ő kb 60 kg-os súlyánál olyan, mintha nem is használna.




-Mr Wolton! – szakítom félbe a magyarázkodást, miközben az asztal szélén lévő bőr mappából. – Nem érdekelnek a kifogásai. Ön az egyetem tanulója, még hozzá az én diákom, így magának ezeknek megfelelően kell viselkednie mindig és mindenhol. A fizikai erőszak alkalmazása, a verekedés egy ivóban pedig olyan dolgok, amelyek nem méltók egy úriemberhez. -Közben el kezdem írni a levelemet.
Az asztal túloldalán a húszas évei közepén járó férfi csendben majd két fejjel magasabb nálam mégis lehajtott fejjel ül. Látszik rajta, hogy nem volt könnyű éjszakája, hiszen az ingje gyűrött, a mellényének a zsebe szakadt, s az arcán is több ütés nyoma látható. A nők biztosan elalélnak a szőke fürtjeitől, és a sármos izmos testfelépítésétől, de én nem vagyok nő.
Tisztelt Dékán Úr!

Javaslom, hogy Mr Bill Wolton-t tanácsolja el az egyetem a tanulmányaitól azonnali hatállyal, mivel vétett az Egyetemi Kódex ellen több ponton, és evvel rossz hírnevét hozza a nagyrabecsült intézményünknek. Ezen kívül javasolnám, hogy…

Írnám tovább, de Mr Wolton koszos ökölbeszorult keze csattan a papírlapon. Tudna nagyobbat is csapni ebben biztos vagyok, de még ettől is összerezzenek, és a töltőtollból apró tinta pöttyök terítenek be mindent. Már nyitnám a számat, hogy mit merészel, de kinyitja a kezét, amiben egy apró kis fogaskerékre hasonlító fém darab van. Elsőnek bronznak tűnik, de a zöldes-aranysárga csillogás a felületén arra késztet, hogy ne mondjam ki a szavakat.
-Legalább egy tucat volt belőlük. – mondja a fiatalember. – Ha alaposabban megnézi még valami tündér vésetek is vannak rajta, de nem az általunk ismert jelek. – magyarázza, miközben én a fiókból egy fehér kendővel el kezdem törölgetni a tintás kezemet.
-Szabad megnéznem? – kérdezem, miközben már nyúlok is érte.
-Természetesen.
Óvatosan fogom meg az aprócska alkatrészt. Alig lehet nagyobb egy ezüstérménél, de mégis olyan tökéletesen van megmunkálva, amilyet még nem láttam. Sehol egy sorja. Az alámetszések teljesen oválisok, sehol egy törés bennük.  A fogak se egyenesek, hanem alul keskenyek, középen hordósak, felül ismét keskenyek.
-Bámulatos. – szalad ki a számon.
-Állítólag a Bolhavégen van egy fickó, akit mindenki csak Órásnak hív. Egyesek szerint nagyon különleges szerkezeteket készít, de ami fontosabb, hogy az Alkatrészei olyan tisztaságú Orea-val készülnek, amit az alkimisták is megirigyelhetnek.
-Ne becsülje le az Alkimistákat Mr Wolton, egy dolog, hogy mit kapunk mi, az megint más dolog, hogy mit tárnak a világ elé, és az egy harmadik dolog, hogy mikre képesek az Orea-val. – oktatom ki a diákomat.
-Rendben.  – ad nekem igazat – Még senki nem találkozott vele, de kaptam egy fülest, hogy egy közeli ivóban jön egy ládika szállítmány tőle. Oda mentem, és kiadtam magam a futárnak. A patás hibrid át is adta nekem a kis ládikót, de közben megjött az igaz futár. A Lidérceknek nem mondhattuk el, hogy csempészárúval üzletelünk. Így csak verekedés és rendbontás lett a vád. Azért is kérettem magát, hogy hozzon ki.
Hallgatom ugyan, amit mond, és értem is, de közben már nagyítóval vizsgálom a kis fogaskereket, de így is tökéletesnek tűnik. Sőt egyre érdekesebb. Már azon jár az agyam, hogy milyen technológiával csiszolták ilyen tisztára, s hogy-hogy nem koptak ki a vésetek? Közben ahogy megkordul a gyomrom emlékeztet arra, hogy ma még nem is ettem, hiszen ébredés után azonnal Mr Woltonért kellet mennem a Rendőrségre.
-Most megúszta Mr Wolton. – zárom le – De legközelebb, ha ilyen ügybe akar keveredni, először az eszét használja, mint sem az öklét. Ha mondjuk nem egyedül ered ennek a nyomába, akkor az Egyetem is tudott volna segíteni, vagy a Rendőrség is.
-Rendben. – helyesel megint.
-A kicsapást megúszta, de a büntetést nem.  – mondom – 3 nap múlva várok öntől egy összehasonlító elemzést a fogaskerék anyagokról, hogy melyiket mikor, és miért használjuk. Ezen kívül a fogaskerék gyártási metódusokból 4et ismertet benne. Ez az egész legalább 10 oldalas legyen ábrákkal, számításokkal.
-Értettem. – fogadja el a büntetést, amit kiszabtam.
-Most pedig megyek és megvizsgálom ezt. – emelem fel a kis fogaskereket, s állok fel az asztalomtól. A kis alkatrészt a mellényem zsebébe teszem, s már megyek is a fogashoz a szoba sarkába, ahol a cilinderem pihen. Gyors pillantást vetek az órámra, még csak kilenc múlt. S már nyitom is az ajtót. Amint Mr Wolton kilép rajta, én is. Gyorsan be is zárom az ajtót, s elindulok az egyik toronyban lévő kis laboratóriumomba.

Ahogy megbillen az egyensúlyom úgy térek magamhoz, s támaszkodok meg a falon. Jobb kezemmel a falnak támaszkodom, miközben a fájó bordáimat fogom meg a másik kezemmel. Amint megérintem tudom, hogy nem a bordámba nyílalt bele a fájdalom, hanem a kopoltyú sebembe. Próbálok lassan és mélyeket lélegezni, hogy összeszedjem magam. Pár percbe bele telik. Nem igaz, hogy már megint megtörtént, az előbb még kiléptem az irodám ajtaján a Mr Woltonnal folytatott beszélgetésünk után, hogy elvigyem elemezni a fogaskereket. A fogaskerék. Idegesen tapogatom meg a zsebemet, de semmi. Nincs ott a fogaskerék. Gyorsan megnézem az órámat. Dél múlt. Szóval most 3 óra esett ki. Ez az átváltozás egyre rosszabb. Meg kell találnom a megoldást rá.
-Morphsturm Professzor! – szólít meg egy ismerő hang hátulról, lassan fordulok hátra, hogy lássam ki az. Meglepetésemre Mr Wolton az kezében egy mappával. Már sokkal jobban néz ki, mint délelőtt. Tiszta az inge, a nadrágja frissen vasalva, a mellénye hibátlan, s az arcán lévő sérülések is sokkal szebbek már.
-Üdvözlöm Mr Wolton. – köszönöm, miközben lassan felismerem az egyetem folyósólyát körülöttünk.  – Miben segíthetek?
-Elkészültem a beadandóval, amit kért 3 nappal ezelőtt. – mondja, miközben nyújtja felém a mappát.
A szemöldököm kissé felszalad a hallottaktól. Három nappal ezelőtt? Pedig az előbb beszéltünk. Vagy még sem 3 óra esett ki?
-Köszönöm szépen. – veszem át a mappát tőle. -Most elnézést, de sietnem kell, mert dolgom van.
Még akarna valamit mondani, de nincs türelmem most hozzá, így hát faképnél hagyom, s elindulok hazafelé. Otthon azonnal csináltatok az inassal egy fürdővizet, amíg én leveszem a ruháimat. A cipőm tiszta sár, mintha csak az erdőben mászkáltam volna. Bokáim fájnak, mintha csak valami magasról ugrottam volna le. Az ingem is tiszta gyűrött és izzadt, mint egy matróznak egy át mulatott éjszaka utána. Az öklöm tiszta sebes, és talán még alvadt vér is van rajta, mint aki verekedett.  Nem jó ez az átalakulás így sehogy. Minél előbb megoldást kell találnom erre, mert ez így nem jó. Van, hogy csak 1-2 óra esik ki, de van, hogy napokra nem emlékszem. De most is 3 nap esett ki, amiről semmit nem tudok.

Elfogadva

Nagyon vártuk már ezt az ET-t, de úgy érzem megérte. Az egész koncepció nagyon érdekes, és a kis apróságokkal annyira életszerűvé teszed, hogy tényleg egy élő, lélegző és néha amnéziás karakternek érződik, szóval le a kalappal.

Ne felejtsd el elkészíteni a karakterlapodat, ezt itt tudod megtenni, leírást pedig itt találsz arról, hogyan is kell kinéznie.