Titkos társaságok

Ebben a részben az oldalon működő titkos társaságokról olvashattok rövidebb összefoglalókat. Titkos társaságokat bárki kitalálhat annak fejében, hogy küld az admin teamnek egy lerást róla, ami utána megbeszélésre és ellenőrzésre kerül.






Titkos társaság, amely régebben teljesen, jelenleg főként, de nem kizárólag titkos propaganda tevékenységet végez a társadalom minden rétegében, hogy meggyőzze a közvéleményt a világ „újkori Prima Materia”-jának mindenki számára elérhetővé tételéről. Azt vallják, hogyha az orea nem a kevesek kezében összpontosul és teszi a gazdagabbakat még gazdagabbá a szegényeket még szegényebbé, hanem mindenki egyenlőre részesülne az áldásából, az kivenné az elnyomás eszközés a felső osztály kezéből és egy egyenlőbb társadalmat eredményezne.

A társaság alapítója, az (első) Mester, valamikor az első ütközés után néhány évszázaddal lépett színre, vagyis inkább rejtőzött mélyen az árnyékba, hogy onnan irányítsa új „gyermeke” az O2 születését. Kezdetben maga választotta ki új tanítványait, akiknek teljes körű beavatására csak 5 évnyi „próbaidőszak” után kerülhetett sor. A jelöltnek ekkor valamiféle különleges képességről kellett bizonyosságot adnia, ami lehetett rendkívüli testi erő, fizikai képesség, de akár szellemi, észbéli egyediség is. Az új tag a beavatás után kapta meg első feladatát, immár teljes jogúként. Ez a megbízás szólhatott kezdetben egy-egy személy „beszervezéséről”, titkos hírterjesztési feladatról. De ez is megváltozott, hiszen míg az első időkben inkább békés eszközökkel igyekeztek céljukat elérni, most már nem riadnak vissza az erőszakosabb cselekményektől sem. Előszeretettel rabol(hat)ják el a Céh tudósait, csak hogy a legújabb felfedezésekről szerezhessenek híreket, tör(het)nek be laboratóriumokba, támad(hat)nak meg szállítmányokat, foszt(hat)anak ki a Céh tulajdonában álló üzleteket. Persze mindezt igyekeznek úgy megtenni, hogy csak feltételezés lehessen az, hogy a tettekért őket lehet hibáztatni. Persze a pletykáknak ők sem szabhatnak gátat.

De ezen igyekezetük - mármint szabályozni és korlátozni a velük kapcsolatos híreket - egy dologgal kapcsolatban mindenképpen elismerésre és csodálatra méltó hatékonysággal valósul meg, hiszen már hosszú idő óta övezi teljes titok a Mester személyét. Mert az örök élet nekik sem adatik meg, s hogy az ELSŐ ÉS LEGIGAZABB MESTER öröksége ne vesszen kárba, halála közeledtével régen mindig ő maga jelölte ki az utódját. S hogy kik lehettek a jelöltek? Őket mindig azokból választotta ki, akik az ő tanítványai voltak. S hogy mégis hogyan nem derül ki a többiek számára, hogy ki is lehet valójában az „örökös”? Nos, ez kezdetekben nem okozott gondot, hiszen kevesen voltak, s mindannyian ismerték egymást, s mindannyian képesek voltak megőrizni a titkot. Azonban most, amikor szinte minden városban, településen akad legalább 1 tanítvány, ki jelentést írhat a közhangulatról, vagy éjszaka röplapokkal szórhatja tele a postaládákat, már nem ilyen egyértelmű és egyszerű óvintézkedésekkel biztosítják a teljes ismeretlenséget. Persze, most sem lehet akárki, aki használhatja a társaság javait és erőforrásait, amelyek egyre csak gyarapodnak. Manapság a „csere” titokban zajlik, s csak egyetlen, a beavatottak számára egyértelmű, azonban nem azonnal nyilvánvaló jel utal erre. Mert már nem lép egyik Mester közvetlenül és „nyilvánosan” a másik nyomába. Ha hirtelen eltűnik valaki a társaság katonái közül, nem lehetnek biztosak abban, vajon mi is történt vele, hogy köddé válása nem jelenti-e azt, hogy övé lett a példátlan megtiszteltetés, hogy irányítsa az O2-t. Hiszen ebben a világban folyton tűnnek el emberek. Kik a szervkereskedőknek esnek áldozatul, míg mások életüket titkos hibrid-laboratóriumokban végzik. És lesz, aki az O2 feje lesz.

Emiatt mostanra már senki sem tudja biztosan, hányadik Mester irányítása alatt ássa alá a szervezet a közrendet és próbálja megkerülni a szabályokat.

Persze, jelöltté válni sem egyszerű, hiszen vagy egy „turbulentus” (zavart keltő), vagy egy „iustificus” (igazságosan cselekvő) ajánlása kell ahhoz, hogy valaki csatlakozhasson egy sejthez, s ekkor kezdődik számára a „disciplina”, vagyis a fegyelem 5 éve. A próbaidő. Ez idő alatt dől el, hogy a jelölt a társaság mely csoportjához tartozik majd, az Elmélkedőkhöz, a Tervezőkhöz, vagy a Tevőkhöz. Míg az első az ideológiáért, a második a logisztikáért, a harmadik a végrehajtásért felel. S azt, hogy az O2 mennyire radikális, mindig az határozza meg, hogy aktuális Mestere mely csoport tagjai közül került ki.

Hát a beavatottak ebből sejthetik azt, hogy a „váltás” megtörtént.

Kapcsolattartó: Nizase Nae