Hibridek

Az emberek kísérletező kedve az ütközés után mintha megkétszereződött volna. Ahogy a mágiának megannyi szegmense alakult ki, úgy a tudományok is fejlődésnek indultak. Először állítólag egy kisebb járványt akartak megállítani úgy, hogy állati géneket ültettek át emberekbe. Az eset jelentéktelen volt, az eredmény azonban áttörő. Létrejöttek az első hibridek. Betegen és tökéletlenül, de ez mintha még inkább motivált volna egyeseket, hogy továbbfejlesszék ezt a kétes, sokak által kritizált tudományágat. Merthogy időközben önálló orvostudományi ággá fejlődött ez a kezdetben csak kíváncsiságból induló kísérletezés.  Az első kísérleti termékek még életképtelenek voltak, az állati tulajdonságokkal bíró áldozatok nem tudtak megszólalni, vagy deformált tagjaik miatt bizonyultak haszontalannak.

Mindig a szegények és betegek közül válogattak, akikért nem volt kár. Gyakran úgy, hogy megvásárolták őket családjuktól, akik jó pénzt kaptak szerencsétlen rokonuk testéért, így ezt a tudományágat kezdetektől fogva negatív megítélés övezte. Erkölcsi és emberjogi szempontból többen kritizálták, sőt tüntetések szerveződtek ellene, voltak azonban támogatói, akik szép kis summát fektettek a projektbe. A hibrid kísérletek aztán fejlődésnek indultak, sőt mára már szaporodóképes fajokkal is találkozni, így generációról generációra mindig jobb, tökéletesebb példányok jönnek létre. Bár ahogy az állati gének öröklődés által fellazulnak, úgy a hibridek egyre kevésbé szembeszökő tulajdonságokkal bírnak és könnyebben elvegyülnek az emberek között.

A hibridek egyszerre rendelkeznek emberi és állati jegyekkel. Fizikailag inkább dominálnak bennük a humán elemek, ritka, avagy nagyon félresikerült példány az, akinek négy lába van. Hibridjeink fizikuma mára már csak nyomokban utal arra, hogy nem egészen ember. Mivel ez a tudományág a városokban terjedt el, a legjellemzőbb kereszteződések az itt fellelhető állatokból származnak, de nem ritkán látni egzotikus érdekességeket is. Macskaszemű emberek, hátsó macskafarokkal, vagy kutyaképűek, hosszú karom képződményekkel.
Fizikai elváltozásaik miatt könnyű felismerni őket, bár ez a faj többekben idegenkedést vált ki attól függően, hogy mennyire, vagy hogyan visel állati jegyeket. Adott esetben ez mégis lehet esztétikailag megnyerő. Nem a gorillakarú kidobóemberre gondolok, aki a  bordélyt őrzi, inkább a párducra emlékeztető, simulékony bérgyilkosra. A hibridek nem csak fizikai tulajdonságukban hasonlítanak állatokra, hanem sokszor képességeikben, viselkedésükben is.
Egy macska hibrid lehet roppant ügyes és szívós harcos, egy kígyóból kreált képes mérget termelni és lehetetlenül agilis. Egyeseknek feltűnően jó a szaglásuk, mások egy medve erejével bírnak.  Erősebbek azok a hibridek, akiket alakváltókból kreáltak, merthogy természetesen folytattak ilyen kísérleteket is.
Egy medve alakváltó hibrid sokkal erősebb lesz, mint a sima medvéből létrehozott és ez érvényes a patkányra, farkasra, pumára is.

 Egy hibrid fajnak tulajdonképpen csak a képzelet szab határt, hiszen nagyon hasznos lehet valaki, aki kaméleon génekkel bír és könnyen bele tud olvadni környezetébe, gyors, mint egy agár, eszes tolvaj, mint egy róka, hatalmas éjjellátó szemei vannak, akár a baglyoknak. Lehet egy kicsit hangyás, ugatva nevető, az állati személyiségvonások is megférnek ebben a fajban. Remek atléta, ugyanakkor szórakoztató, mint egy majom, vagy kissé pökhendi akár egy páva. Közös tulajdonságuk, hogy nem élnek sokáig. Mivel a mutációk meglehetősen megterhelik a szervezetüket (gyakran hivatkoznak rájuk mutánsokként is) általában küszködnek valamilyen rendellenességgel, amit aztán helyi, kontár orvosokkal igyekeznek megoldatni. Élettartamuk így rövid, még az emberekéhez mérten is. Átlagosan 30 évet élnek, a szerencsések különösebb egészségügyi probléma nélkül, egy negyvenes hibrid azonban már matuzsálemnek számít. A legidősebb példány a feljegyzések szerint 42 éves korában hunyt el végelgyengülésben.
Ha valaki csak fél, vagy negyedrészben hibrid, természetesen sokkal tovább is él, annak megfelelően milyen életkörülményei vannak. A félvérek és hígult vérűek élettartama egy normál embernek megfelelően akár 80, 90 év is lehet.

Képtelenek mágiát használni és testük automatikusan kiveti az orea kristályokat, álmodók azonban lehetnek. Sőt egy hibrid álmodó óriási értéket képvisel a feketepiacon.  
A társadalom mindig is problémának tekintette őket. Kínos kérdéskörnek. Van-e egyáltalán joguk létezni? Ugyanannyi joguk van-e mint egy ember polgárnak? Az általános megítélés egyelőre úgy tartja, hogy nincs.

A hibrideket leginkább vagyonos polgárok tartják szolgaként, vagy foglalkoztatják különféle titulusokban. Ezek általában kevésbé populáris és annál alávalóbb szakmák, mint komornyik, öltöztető, felszolgáló, örömlány, örömfiú egy bordélyban. A legtöbb hibridnek ugyanis van tulajdonosa, sokan fizettek értük, de természetesen ez sem húzható rá mindenkire. Egyesek kivívták saját szabadságuk és önálló munka után néztek. Sokuk tanult ki hasznos mesterséget és helyezkedett el különféle területeken. Többen alakítottak saját családot.
Emberrel történő házasságnál az utód kevéssé örököli az állati géneket. Ha például az apjának sörényszerű haja és patái voltak, de összeállt egy embernővel, a gyereknek már nem biztos, hogy vannak patái.  Amennyiben két hibrid áll össze a mutáció attól függ, hogy azonos fajú keverékek-e. Ha igen, akkor nagy valószínűséggel az utód is örököli szülei állati jellemzőit, ha különböző, akkor előfordulhatnak érdekességek. Ez már szerencse és genetika dolga, van amikor meglehetősen értékes példány jön létre, igazi különlegesség, mint fényes, fekete szemű, aranytorkú kislány, apró nyuszifarokkal a hátsóján, hihetetlen reflexekkel, vagy tömzsi kisfiú kurta farokkal és apró agancsokkal. A legtöbb hibrid titkolja, hogy az. Egyeseknek ez sikerül, másoknak nem. Némelyek képesek elrejteni állatias jegyeiket, például parókákkal, fejfedőkkel, speciális lábbelivel, másoknak ez nem sikerül és hibridre válogatja mennyire szeretnék egyáltalán. Az biztos, hogy megosztó részei a társadalomnak. Sokan idegenkednek tőlük és semmi pénzért nem alkalmaznák őket, mások szerint egzotikusak és harcolnak a jogaikért, függetlenségükért.

Mivel ma már egyre több hibrid él önálló életet, függetlenedési törekvéseik sikeresnek mondhatóak, mégis sokan vannak, akik fizetnek értük, nem is keveset.  A hibrid kereskedelem egy létező és virágzó biznisz, egyes nemes polgárok hihetetlen összegeket perkálnak értük. Szóbeszédek szerint veszélyesek lehetnek, hiszen sokkalta inkább cselekszenek ösztönszerűen, mint józan logikával. Valahol igazuk van, a maguk nemében lehetnek veszélyesek, hiszen olyan rejtett tulajdonságokkal bírhatnak, amelyekkel egyik másik faj sem rendelkezik. Mivel nem igazán elterjedtek, jelentős kisebbségben vannak és sokan közülük konkrétan szolgasorban, igyekeznek nem felhívni magukra a figyelmet. Főleg, mivel vannak hibrid vadászok, akik felkutatják a különleges egyedeket és jó pénzért eladják őket. Ez az alvilági hibridkereskedelem, sőt a kereslet a ritka hibridek iránt meglepően elterjedt, ezért a különös lények érdeke, hogy rejtve maradjanak.